Видео- Китай,РФ и СНГ,В мире,Экономика,Фото и Видео

Az ?kológia a biológiához tartozó él?lényk?zpontú tudományág, az él?lény populációk és él?lény-együttesek tér-id?beli eloszlásával és az azt el?idéz? okokkal foglalkozó tudomány

Az ?kológia vagy k?rnyezettan a tudományoknak azon ága, amely az élettereket, az él?lények és a k?rnyezet kapcsolatait vizsgálja. A kifejezést 1866-ban alkotta meg Ernst Haeckel német darwinista biológus az ??ko” (g?r?gül oikosz=?lakás, ház, háztartás”) és a lógia (g?r?gül logosz=?tudomány”) szavakból.

Az ?kológia a biológiához, s azon belül az egyed feletti (populáció, társulás, ?koszisztéma, bioszféra) szünbiológiához tartozó, tehát él?lényk?zpontú tudományág; k?rnyezetbiológiának is szokták k?zhasználatban nevezni. K?rnyezetbiológiai jelenségeket el?idéz? okokat, kényszerfeltételeket, a jelenségek mechanizmusát és hátterét kutatja. Az ?kológia az él?lény populációk és él?lény-együttesek tér-id?beli eloszlásával és az azt el?idéz? okokkal foglalkozó tudomány. Más vélemények szerint az ?kológia az ?koszisztémák m?k?désével foglalkozó tudomány. Az ?kológiai vizsgálódások a k?rnyezet (hatótényez?) és a tolerancia (a fogadóképes tényez?; tehát maga az él?lény, pontosabban populáció vagy populációkollektívum) komplementaritásain alapszanak. Az ?kológia tehát nem egyenl? a k?rnyezettel. Az ?kológia nem k?rnyezet- vagy természetvédelmet jel?l. A k?rnyezet- és természetvédelem csupán felhasználja az ?kológiai vizsgálódások egyes eredményeit (természetvédelmi biológia). Az ?kológia nem a nagy mindent áthálózó folyamatok ismer?je. Egyrészt a valóban ?nagy” folyamatok megértéséhez még sok id? kell, másrészt lehet beszélni például ?kofiziológiáról (résztudomány), amely az élettani jelenségek (melyek másodpercek alatt lejátszódhatnak) ?kológiai hátterét kutatja. Ez a háttér ?piciben” lehet jelen, például hogy most süt-e a Nap és milyen mértékben egy árnyas erd? mélyén.

A biológia tudomány fiatal hajtása (tulajdonképpen keresi még a helyét). Mint ilyent igen nehéz jól definiálni. Juhász-Nagy Pál értelmezésében az ?kológia azzal foglalkozik, hogy miért nem élhetnek az él?lények bárhol, bármikor, bármekkora számban a F?ld?n. (Ez a Juhász-Nagy Pál-féle metametodológiai quadruplet.)

Az ?kológiai ismeretekre számos más alap és alkalmazott tudomány támaszkodik és magának az ?kológiának is számos alkalmazott részterülete ismert például mez?gazdasági ?kológia, vízügyi ?kológia, k?rnyezet- és természetvédelmi ?kológia, k?zegészségügyi és állategészségügyi ?kológia, igazságügyi ?kológia stb.

Az ?kológia fogalma

Ernst Haeckel, az ?kológia kifejezés megalkotója

Az ?kológia, mint tudomány elnevezését Ernst Haeckel használta el?sz?r 1866-ban az él?lények és k?rnyezetük kapcsolatát vizsgáló fiziológiai szakterület megjel?lésére, tehát a maitól nagyon eltér? módon (forrás: Majer, 1993). Igaz nem sokkal kés?bb már ? maga is árnyaltabb véleményt alkotott:

?By ecology we mean the body of knowledge concerning the economy of nature – the investigation of the total relations of the animal both to its inorganic and to its organic environment; including, above all, its friendly and inimical relations with those animals and plants with which it comes directly or indirectly into contact – in a word, ecology is the study of all those complex interrelations referred to by Darwin as the conditions of the struggle for existence” (Ernst Haeckel 1870 , forrás: Allee 1949).

A mai szóhasználatban ecology-ként felfogott szünbiológia alapjai Clements (1916, 1928), Volterra (1926, 1931), Lotka (1925), Elton (1927), Gause (1934), Lindeman (1941, 1942) és Allee (1911, 1932, 1949) munkásságával a 20. század els? felét?l kezdtek kirajzolódni. A korai m?vekben a kül?nb?z? módszertani lehet?ségek eredményei még egymást kiegészítve, egymással egységben jelentek meg, kés?bb azonban éppen az eltér? módszertan és eltér? fogalomhasználat vezetett az ?kológia tárgyával kapcsolatos napjainkig észlelhet? bizonytalanságokhoz.

Az MTA ?kológiai Bizottságának testületi állásfoglalása szerint az ?kológia ?feladata azoknak a limitálással irányított (…) jelenségeknek és folyamatoknak (…) a kutatása, amelyek a populációk és k?z?sségeik tér- és id?beni mennyiségi eloszlását és viselkedését (…) ténylegesen okozzák”. (Anonim, 1987)

A testületi állásfoglalás a módszertani problémákat nyitva hagyja. Mára a módszertani specializálódás olyan méreteket ?lt?tt, hogy a kül?nb?z? ?kológiai iskolák képvisel?i egymás munkáit gyakran appercipiálni sem képesek, ezért más tudományos szervezetekbe t?m?rülnek, más szakfolyóiratokba publikálnak és alapvet?en kül?nb?z? fogalmakat használnak.

Az ?kológiai gondolkodás alapjai

Az ?kológia sohasem egyes kiragadott él?lényegyedekkel, hanem azok populációival, azaz halmazszint? attribútumokkal foglalkozik (ezt nevezzük az "?kológia populációcentrikus posztulátumának"). Ha egy él?lényféleség egyedei (rendszertani vagy másféle csoport tagjai) bárhol, bármikor, bármilyen mennyiségben el?fordulhatnak a vizsgálati területünk?n (és vizsgált id?intervallumon), akkor kell?en nagy egyedszámok esetén az adott féleség egyedeinek tér és id?beli eloszlása véletlenszer?. A véletlenszer? eloszlást tehát kiindulási alapesetnek kell tekintenünk, amely mint el?fordulási mintázat, további magyarázatra nem szorul. Ezt a kiindulási elgondolást az ?kológia Juhász-Nagy Pál-féle centrális nullhipotézisének nevezzük. Ha tehát egy vizsgált él?helyfolton belül, valamely él?lény el?fordulási mintázatát vizsgálataink során véletlenszer?nek találjuk, akkor ezzel kapcsolatban ?kológiai kérdést már nem kell feltennünk. A megfigyelt el?fordulási mintázatok azonban általában nem véletlenszer?ek szoktak lenni. Ilyen esetben meg kell határoznunk a megfigyelt mintázat véletlenszer? esett?l való eltérésének mértékét, mert ez lesz az a jelenség amelyre az ?kológiai vizsgálat során magyarázatot kell találnunk. Els?ként meg kell vizsgálnunk, hogy az eltérés nem a mintavételi eljárásunk valamelyik sajátosságának k?vetkezménye-e. Ha már igazoltuk, hogy valódi eltérésr?l van szó és annak mértékét is megmértük , megkezdhetjük az okok felderítését. A mintázatot létrehozó okok ?kológiai vagy t?rténeti jelleg?ek lehetnek. ?kológiai okokról akkor beszélünk, ha a mintázatot létrehozó hatótényez?k a jelenben (tehát a vizsgálatunk idején) fejtik ki hatásukat. Az él?lényekre számtalan küls? tényez? fejthet ki k?zvetlen vagy k?zvetett hatást. A külvilág azon hatótényez?it amelyek az él?lényegyedek tér-id?beli mintázatait k?zvetlenül befolyásolni képesek, az adott él?lénycsoport mili?spektrumának nevezzük. A ténylegesen megfigyelt mintázatot azonban nem a mili?spektrum egésze, hanem annak csak az adott szituációban konkrétan ható néhány komponense hozza létre. Ezen (ebb?l a szempontból és ebben a szituációban) ténylegesen ható tényez?k ?sszességét az adott él?lényféleség ?kológiai k?rnyezetének nevezzük. A mili?spektrum minden egyes tényez?je egy változóként fogható fel amelynek csupán bizonyos értékei mellett biztosított az él?lény fennmaradása, ezt a tartományt az él?lény toleranciájának nevezzük. A kül?nb?z? hatótényez?k azonban egymás hatását is befolyásolhatják. A mili?spektrum egyes hatótényez?inek azon értékkombinációit amelyek az él?lény toleranciatartományába esnek, az adott él?lény potenciális niche-nek, lehetséges ?kológiai fülkéjének nevezzük. Amely értékkombinációk a valós tér-id? egyes pontjaiban ténylegesen el?fordulnak ?sszességükben a realizálható niche-t alkotják, ebb?l azok az értékkombinációk amelyeket az él?lény valóban ki is használ a realizált niche-t jelentik. A valós tér azon pontjai amelyekben a niche-t alkotó értékkombinációk el?fordulnak, az adott él?lény realizálható vagy realizált él?helyét (vagyis a niche révén definiálható él?helytípusát a biotópot) jelentik. A realizálható és realizált niche illetve az ezeknek megfelel? realizálható és realizált él?hely k?z?tti eltérések ?kológiai okokkal már nem magyarázhatók, ilyenkor szükséges a t?rténeti okok (vagyis a múlt ?kológiai okai és a terjedési korlátok) vizsgálata. Ezekkel részben a biogeográfia (életf?ldrajz), részben a c?nológia (társulástan) is foglalkozik. Azon tényez?k k?zül, amelyek az él?lényre hatóképesek, csupán azok alkotják az él?lény ?kológiai k?rnyezetét amelyek aktuális értéke éppen a toleranciatartomány határán van. Ezt nevezzük az ?kológiai limitáció elvének. A él?lényegyedek potenciális el?fordulási mintázata jelzi a hatótényez?k limitáló értékeinek el?fordulási mintázatát. Ez az ?kológiai indikáció elve. A limitáló küls? tényez?k általában nem az él?lény ?sszes fiziológiai funkcióját és alrendszerét egyszerre, hanem k?zvetlenül csak az adott tényez?re legérzékenyebb bels? tényez?t limitálják. így a limitáló értékek és a limitált bels? tényez?k, csak szorosan egymáshoz rendelve értelmezhet?k, egymás nélkül értelmetlenek, tehát egymást kiegészítik. Ezt az ?kológiai komplementáció elvének nevezzük. Egy adott f?ldrajzi terület (k?rnyék) számtalan él?lényféleségnek adhat otthont, az egyes él?lények k?rnyezete azonban saját toleranciájuktól függ?en más és más lehet (és definiálni is csak azok ismeretében lehet). Hatóképesnek idáig csak azokat a tényez?ket tekintettük, amelyek az el?fordulási mintázatokat befolyásolhatták és ?kológiai szempontból ez így is helyes. Számos olyan tényez? van ami az el?fordulási viszonyokat nem befolyásolja, de az él?lény fiziológiai állapotát, viselkedését vagy a populáció genetikai ?sszetételét annál inkább, ezek szempontjából bevezethet? lenne a fiziológiai-, etológiai-, evolúcióbiológiai- stb. k?rnyezet fogalma is, amit a multiplurális k?rnyezetek elvének szoktak nevezni. Ez azonban egyes vélemények szerint teljesen felesleges, mivel a populáció megfelel? definiálásával ezek is el?állíthatók ?kológiai k?rnyezetként. (Ha például a csoportba csak az azonos fiziológiai állapotú, viselkedés? vagy genotípusú egyedeket soroljuk.) Az ?kológia alapvet? fogalmai és elvei k?zül nem volt még szó az ?koszisztéma fogalmáról. ?koszisztéma alatt a kutatók nagyon sokféle valós vagy elképzelt rendszert érteni szoktak, azonban ?sszhangban az MTA ?kológiai Bizottságának állásfoglalásával célszer?bb, ha ?koszisztéma alatt inkább csak a természet ?kológiai tanulmányozása céljából létrehozott rendszermodelleket értjük.

Az ?kológia módszertani irányzatai

A bioszférát alkotó él?lényegyüttesek állapotának vizsgálata, az állapotváltozások nyomonk?vetése (monitorozása), az adatstruktúrák értékelése és a mintázatok m?g?tt megbúvó hatótényez?k kutatása az emberi társadalom hosszútávú érdekei szempontjából a legfontosabb feladatok k?zé sorolható (Lovelock 1987).

Az ?kológiai kutatások módszertani (metodikai és metodológiai) irányvonalait tekintve, három f? megk?zelítési mód rajzolódik ki:

• A valós természeti folyamatok megfigyeléséb?l kiinduló terepi ?kológusok arra t?rekszenek, hogy vizsgálataik a megfigyelend? folyamatokba való minél kevesebb beavatkozással járjanak (Spellerberg 1991). Céljuk a szünbiológiai mintázatok el?ítéletmentes leírása, majd ezen precíz leírások (adatsorok, adattáblázatok) birtokában próbálják meg a mintázatokat generáló hatótényez?ket (pontosabban azok háttér-mintázatát) feltárni. Ehhez általában a t?bbváltozós adatstruktúra-feltáró módszereket és a mintázat-elemzés egyéb – gyakran kanonikus – módszereit alkalmazzák. Ezen módszertan legtisztább elméleti megalapozását Juhász-Nagy Pál és tanítványainak munkássága (Juhász-Nagy 1984, 1986, 1993) teremtette meg, nemzetk?zi ?sszehasonlításban is egyedülálló módon.

• Az ?kológiai kutatások másik iskolája (a kísérletez?k) nem a megfigyelt természeti folyamat komplex leírását, hanem egy kiragadott részjelenséggel kapcsolatos hipotézist, vagy néhány alternatív hipotézisb?l álló hipotézis-rendszert állít vizsgálódásának k?zéppontjába. Ezen kutatások lényege a hipotézisek differenciáló predikcióinak tesztelése, gyakran er?sen kontrollált, manipulatív kísérletekben. A kísérletek értékelésében z?mmel a próbastatisztikák és a variancia-analízis hagyományos lehet?ségeit aknázzák ki. Az ?angolszász ecology” sokatidézett klasszikusai nemegyszer ezt az utat k?vették (Précsényi 1995).

• A harmadik f? csapásirányt a modellez? ?kológusok jelentik, akik jól ismert biológiai alapjelenségek birtokában és a szükségesnek látszó legvalószín?bb hipotézisek felhasználásával, a vizsgált jelenséggel kapcsolatos legegyszer?bb elmélet nagyon pontos (tehát matematikai) leírását (modelljét) készítik el. A módszertan lényege egy logikai ciklussal írható le, amely a modell teszteléséb?l (esettanulmányokkal való ütk?ztetéséb?l) és a modell fejlesztéséb?l (javításából és újraillesztéséb?l) áll. Ezen módszertani irányzat alkalmazásával a vizsgált jelenség egyre realisztikusabb elméletéhez jutunk, de a munka kezdeti szakaszaiban a rendelkezésre álló ismereteknek csak a t?redékét használjuk fel.

Az egzakt elméleti ?kológia vezet? tan- és kézik?nyvei ?kológiai modellrendszereket használnak vezérfonalul, a másik két iskola eredményeit inkább csak illusztrációként használják. Az eddig rendelkezésre álló modellek azonban általában még nagyon messze állnak a terepi ?kológusok megfigyelési eredményeit?l.

Mindhárom fenti megk?zelítésnek megvannak a nyilvánvaló el?nyei és hátrányai. Megbízható, k?rültekint?en ellen?rz?tt és igazolt ismeretekhez legk?nnyebben kísérleti szituációk elemzésével juthatunk. A k?rültekint? ellen?rz?ttség kritériuma azonban gyakran vagy az állítás érvényességi k?rét sz?kíti le túlságosan, vagy az ily módon vizsgálható jelenségek komplexitását korlátozza. Ezen módszertan segítségével tehát viszonylag k?nnyen érhetünk el szakszer?en és színvonalasan igazolt, ámde sz?k heurisztikus erej? és a gyakorlati alkalmazhatóságtól is nagyon messze álló eredményeket. Ha valóban komplex és így gyakorlati szempontból is potenciálisan fontos jelenségeket akarunk vizsgálni, akkor a folyamat korrekt megfigyelését?l és részletes leírásától nem tekinthetünk el, hiszen megbízható alapadatok nélkül nem lehetséges realisztikus hipotéziseket felállítani. A természetk?zeli életk?z?sségeket komplex megk?zelítésben tekint? terepi ?kológiai kutatások azonban általában kénytelenek az alapadatk?zlésnél vagy egyszer?bb korrelációk kimutatásánál megállni, mert az oknyomozás során olyan bonyolult hipotéziseket kellene felállítani, amelynek tesztelése reménytelen vállalkozás volna. Komplex jelenségek oki vizsgálatához elengedhetetlen a hipotézisek szimulációs modellekben való megfogalmazása, mert az alternatív jelenség-magyarázatok k?z?tt ennek hiányában gyakran nem is lehet prediktív kül?nbséget tenni. A szimulációs technika másik el?nye, hogy világosan rámutathat azokra az interpretációs tévedésekre, amelyek a kísérletesen igazolt részállítások egyesítésekor ugyanúgy elsikkadhatnak, mint a megfigyelési adatok statisztikai elemzése során.

A terepen dolgozó specialista kutatók k?z?tt gyakori az a vélemény, hogy a természetk?zeli él?lényk?z?sségek (de még az agro?koszisztémák és egyéb monokultúrák) taxonómiai-faunisztikai ?feltártsága” olyan alacsony fokú, hogy m?k?dési jelleg? hipotézisek vagy modellek megfogalmazása teljesen komolytalan próbálkozás. álláspontjuk szerint még hosszú évtizedekig csak az adatgy?jtésnek és a leíró kutatásoknak lesz létjogosultsága. A kísérletes módszertan hívei k?zül viszont sokan úgy vélik, hogy komoly tudományos kutatás csak úgy képzelhet? el, ha már a munka megkezdése el?tt világos ?szakmai hipotézist” állítunk fel. Ha másképp nem megy, inkább vizsgáljunk nagyon leegyszer?sített kísérleti szituációkat, de ott t?rekedjünk k?rültekint?en igazolt ismeretek megszerzésére. A modellez? ?kológusok egy része (?stratégiai modellez?k” vagy ?elméleti ?kológusok”) az alapvet? jelenségek megragadására, az elvi lehet?ségek számbavételére t?rekszik és magának az ?kológiai modellezésnek a módszertani fejlesztését tartja legfontosabbnak. A ?taktikai modellez?k” vagy ?alkalmazott ?kológusok” munkáiban pedig még a modell áttekinthet?sége (a matematikai m?veletek biológiai értelmezhet?sége) sem cél, hanem kizárólag a modell prognosztikai használhatóságára koncentrálnak.

?kológiai alapfogalmak

Bioszféra

F?ldünk életk?z?ssége, a f?ldi él?világot alkotó egyedek ?sszessége. A Bioszféra egyúttal egy térrészletet is kijel?l, amelyen belül a f?ldi élet létezik. Ez a térrészlet lényegében a litoszféra (szilárd f?ldfelszín), hidroszféra (óceánok, tengerek, folyó és állóvizek), valamint az atmoszféra (légk?r) érintkezési felületén található, de ezen megjel?lt szféráktól nem határolható el. A Bioszféra a f?ldi él?világ funkcionális és származási (ontológiai) egysége is. Funkcionális egység, mert a Bioszférát alkotó kül?nb?z? populációk csak egymással k?lcs?nhatásban életképesek és származási egység, mert valamennyi populációja evolúciós rokonságban (leszármazási kapcsolatban) áll egymással. A Bioszféra együttes m?k?désének eredménye t?bbek k?z?tt a klímaszabályozás, a légk?r kémiai ?sszetételének szabályozása, és az ún. biogeokémiai ciklusok m?k?dtetése.

?koszisztéma

?kológiai rendszerek tanulmányozása céljából biomatematikai és bioinformatikai eszk?z?k segítségével létrehozott rendszermodell, amely az él?lényegyüttes és k?rnyezete kapcsolatrendszerét írja le. Az ilyen rendszermodelleket gyakran ?kológiai információs rendszerek részeként alkalmazzák.

Biotóp (él?hely)

megfigyeléseken alapuló tapasztalati kategória, hasonló megjelenés? természetf?ldrajzi egységeknek egy olyan típusa, ill. annak egy olyan meghatározott és t?bbnyire küllemileg is jól elkül?nül? része, ahol adott él?lények populációkat, ill. populációkollektívumokat alkotva tartósan és rendszeresen el?fordulnak, mivel néhány kivételes esett?l (például vándorló halak, k?lt?z? madarak) eltekintve valamennyi fejl?dési alakjuk megtalálja az élete fenntartásához, ill. szaporodásához szükséges k?rülményeket. (A szakirodalom speciális esetekre más kifejezéseket- például habitat- is használ.)

K?rnyék

?kológiai értelemben az a tényleges, t?bbé-kevésbé jól k?rülhatárolható, a valós térben elhelyezked?, rendszerint eltér? k?zegekb?l álló topográfiai egység, amely a vizsgálat tárgyát képez? populációk vagy populációkollektívumok el?fordulási helyeként megjel?lhet?.

Populáció

A populáció az ?kológia egyik legfontosabb alapfogalma. Ennek ellenére két egymástól részben eltér? módon is használják. Egyik jelentése szerint: egy adott fajba tartozó él?lények tényleges szaporodási k?z?ssége. Másik – ezzel részben átfed? – jelentése: egy ?kológiai vizsgálat céljából esszenciálisan azonosnak tekintett (az adott vizsgálatban meg nem kül?nb?ztetett) él?lényegyedek ?sszessége. A populáció feletti szervez?dési szinteken – az adott szint sajátosságai szerint ?sszerendezend? populációkat ?sszefoglaló néven populációkollektívumként lehet értelmezni.

Populációdinamika

A populációk egyedszámának vagy egyeds?r?ségének tér és id?beli változásaival foglalkozó tudomány, a szünbiológia résztudománya. Alkalmazott szakterületei a demográfia, járványtan és a gradológia.

Szünbiológia

Az él?lény-együttesek tér-id?beli el?fordulási viszonyainak tanulmányozásával és a szupraindividuális szervez?dési szint életjelenségeivel foglalkozó tudomány, amely magában foglalja az ?kológiát és a szünfenobiológiát is.

Társulás azaz bioc?nózis

Egy biotópon belül és egy id?ben él? él?lények ?sszessége.

C?nológia

A szupraindividuális (szün-) biológiához tartozó tudományág, amely az él?lény együttesek koegzisztenciális állapotának leírásával foglalkozik. (Ezen tudományág oknyomozó irányzatait gyakran k?z?sségi ?kológiának nevezik.)

K?z?sségszerkezeti (v. c?nológiai) állapot

A vizsgált objektum (él?hely, gy?jt?hely, mintavételi egység stb.) egy adott c?nológiai állapotát úgy adhatjuk meg, ha a vizsgálatba bevont (tehát aktuálisan változóként definiált) él?lényféleségek (r?gzített vizsgálati módszerrel észlelhet?) jelenlétét (t?megességi mutatószámát) vagy hiányát megadjuk. A c?nológiai állapot megadása tehát egy nagyon szigorú szabályok szerint megadott fajlistát és/vagy mennyiségi fajlistát (esetleg gyakorisági eloszlást) jelent.

C?nológiai állapotváltozás

C?nológiai állapotváltozás minden olyan tér vagy id?beli folyamat, amely a fentiekben leírt c?nológiai állapot bármely változójának, vagy változóinak eltérésével jár, függetlenül annak okától vagy statisztikai jellegét?l.

C?nológiai viselkedés

Tér vagy id?beli állapotváltozási mintázat, amely az együttes egészére, vagy annak tetsz?leges részére is vonatkozhat.

?kológiai monitoring vagy monitorozás

Meghatározott céllal és a célhoz adekvát módszerrel végzett t?bblépéses terepi vizsgálatsorozat, amely r?gzített skálán és r?gzített id?intervallumban, id?beli állapotváltozásokat k?vet nyomon.

Monitoring rendszer

Monitorozás csak monitoring rendszer keretében képzelhet? el. A monitoring rendszer akkor tekinthet? definiáltnak, ha meghatároztuk a vizsgálandó objektumot (v. objektumok k?rét), a vizsgálandó állapotváltozókat (esetünkben él?lényféleségeket), a vizsgálat id?szakát és a megfigyelési (mintavételi) egységek frekvenciáját (vagy más módon r?gzített egymásrak?vetkezési rendjét), az adatfelvételezés módszereit, továbbá az adatbázis felt?ltésének módját és az els?dleges adatfeldolgozás módszereit.

?kológiai szakfolyóiratok

• Acta Zoologica Academiae Scientiarum Hungaricae (részben állat?kológiai cikkek)
• Applied Ecology and Environmental Research
• Ecography
• Ecology
• Ecosphere
• European Journal of Ecology
• Journal of Ecology
• Oikos
• Ornis Hungarica (részben madár?kológiai cikkek)

Lásd még

• Magyar Tudományos Akadémia ?kológiai Kutatók?zpont
• Magyar ?kológusok Tudományos Egyesülete
• Biogazdálkodás (?kogazdálkodás)
• Mély?kológia
• ?koteológia

Ajánlott irodalom

• Anonim: Az MTA ?kológiai bizottságának állásfoglalása az ?kológia néhány fogalmának definíciójáról, Természet Világa 1987/9.
• Balogh J 1953. A zooc?nológia alapjai Akadémiai Kiadó Budapest.
• Demeter A, Kovács Gy 1991. állatpopulációk nagyságának és s?r?ségének becslése, Akadémiai Kiadó, Budapest
• Fábián Gy 1986. ?kológiai rendez?elvek a k?rnyezet- és természetvédelemben In: Jegyzetek a k?rnyezetvédelmi szakmérn?kképzéshez, OKTH, Budapest
• Fekete G (szerk.) 1998. A k?z?sségi ?kológia frontvonalai. Sciencia Kiadó, Budapest
• Gallé L 1973. Az állat?kológia alapjai (egyetem jegyzet), Szeged
• Hortobágyi T, Simon T (szerk.) 1981. N?vényf?ldrajz, társulástan és ?kológia, Tank?nyvkiadó Budapest.
• Hufnagel L 2000. Bevezetés a folyóvíz-?kológiába In: Dukay I (szerk.) Kézik?nyv a kisvízfolyások komplex vizsgálatához, G?nc?l Alapítvány és Sz?vetség, Vác
• Juhász-Nagy P 1984. Beszélgetések az ?kológiáról, Mez?gazdasági Kiadó, Budapest
• Juhász-Nagy P 1986. Egy operatív ?kológia hiánya, szükséglete és feladatai. , Akadémiai Kiadó, Budapest, pp 251.
• Juhász-Nagy P, Vida G 1978. Szupraindividuális organizáció In.: Csaba Gy?rgy (szerk.) A biológiai szabályozás, Medicina Kiadó, Budapest.
• Kozár F, Samu F, Jermy T 1992. Az állatok populációdinamikája, Akadémiai Kiadó Budapest
• Ladányi M 1995. N?vénytermesztési modellek, In "Agro-21" Füzetek, Az agrárgazdaság j?v?képe, "Agro-21" Kutatási Programiroda, Budapest
• Lovelock JE 1987. Gaia, G?nc?l Kiadó, Budapest.
• Majer J 1993. Az ?kológia alapjai, Szaktudás Kiadó, Budapest.
• Margóczi K 1998. Természetvédelmi biológia, JATE Press, Szeged
• Mátyás Cs et al. 1996. Erdészeti ?kológia, Mez?gazda Kiadó, Budapest
• Nánási I 1992. A humán?kológia mint transzdiszciplína, In: Humán?kológia, ELTE TTK Budapest
• Nováky E (szerk) 1990. Prognosztizálás, tervezés, modellezés a k?rnyezetvédelemben, KVM, Budapest.
• Pásztor E, Oborny B (szerk.) 2007. ?kológia. Nemzeti Tank?nyvkiadó, Budapest.
• Reg?s J 1989. Bevezetés a trópusi ?kológiába (Introduction a la Ecologia Tropical, Un libro de estudio,) ECORENA/UCA Managua, Nicaragua
• Reiczigel J, Harnos A, Solymosi N 2007. Biostatisztika nem statisztikusoknak. Pars Kiadó, Nagykovácsi.
• Rózsa L 2005. él?sk?dés: az állati és emberi fejl?dés motorja. Medicina, Budapest. p. 318.
• Sasvári L 1986. Madár?kológia I-II, Akadémiai Kiadó, Budapest
• Southwood TRE 1984. ?kológai módszerek -kül?n?s tekintettel rovarpopulációk tanulmányozására- Mez?gazdasági Kiadó, Budapest
• Sváb J 1981. Biometriai módszerek a kutatásban, Mez?gazdasági Kiadó, Budapest
• Szentesi á, T?r?k J 1997. állat?kológia, ELTE TTK egyetemi jegyzet, Kovásznai Kiadó, Budapest
• Udvardy M 1983. Dinamikus állatf?ldrajz Tank?nyvkiadó, Budapest.
• Vida G (szerk.) Evolúció I-IV. k?tetek 1981–1984. Natura Kiadó, Budapest
• Wilson EO, Bossert WH 1981. Bevezetés a populációbiológiába, Gondolat, Budapest.
• Az ?kológia alapjai / Sárospataki Miklós ; [k?zread. a szent István egyetem Mez?gazdaság- és K?rnyezettudományi Kar K?rnyezet- és Tájgazdálkodás Intézet]. G?d?ll? : Szent István Egyetemi Kiadó, 2006. 52 p. ill.
• Zsolnai László (szerk.): Boldogság és gazdaság - A buddhista k?zgazdaságtan eszméi, Typotex Kiadó, 2010. ISBN 978-963-279-291-0
• Hufnagel Levente és Sipkay Csaba: A klímaváltozás hatása ?kológiai folyamatokra és k?z?sségekre – Budapesti Corvinus Egyetem, Budapest (pp. 1-530) ISBN 978-963-503-511-3

Küls? hivatkozások

A Wikimédia Commons tartalmaz ?kológia témájú médiaállományokat.

• Kulturális Innovációs Alapítvány Archiválva 2006. május 2-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Alkalmazott ?kológia és k?rnyezeti kutatások
• BiologyBrowser
• World ecological problems
• CABI Archiválva 2007. február 16-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Cambridge Scientific Abstracts
• BIOSIS
• MBT ?kológiai Szakosztály
• ?kológia.lap.hu - linkgy?jtemény
• Linkválogatás az alternatív gazdaság témak?réb?l
• Magyar ?kológusok Tudományos Egyesülete
• Applied Ecology and Environmental Research - ?kológiai elektronikus folyóirat
• él?lények globális, térképes megfigyelései az iNaturaliston